Hogyan segítheti a tudomány a polgárőrséget?
Miképpen segítette, és hogyan segítheti a jövőben a tudomány a polgárőrség munkáját, fejlődését – egyebek között ezt a kérdést járta körül az Országos Polgárőr Szövetség Tudományos Tanácsa november 27-én, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében megtartott ünnepi ülésén. Dr. Túrós András, az OPSZ elnöke a tanácskozáson rámutatott: Az élet mindig új kihívások elé állítja a polgárőrséget. Abban, hogy mit vállalhat fel a szervezet, és amit felvállalt, hogyan végezheti el a leghatékonyabban az OPSZ számít a Tudományos Tanácsra.
Prof. Dr. Besenyei Lajos, az OPSZ Tudományos Tanács elnöke köszöntőjében az idei rendezvénysorozat szlogenjére (Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában) utalva rámutatott: amikor tudományról beszélünk, nem feltétlen kell mindig nagy dolgokra gondolni.
A polgárőrség létrejöttének is meg volt annak idején a tudományosan megalapozott indoka és menete, mutatott rá, ahogy az évek során a polgárőrség fejlődésének, tevékenységének kibővítésének is. Fontos volt a kezdetek óta és ma is az, hogy a tudomány tanácsai, támogatása valóságos problémákra kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat kínáljon a polgárőrségnek.
Prof. dr. Csepeli György, az MTA doktora az emberiség és az egyes emberek előtt tornyosuló kihívások sokaságáról beszélt, amelyek kezelésére a társadalmak még nem készültek fel, de amelyek hatása már ma is érezteti hatását az emberek mindennapjaiban.
A klímaváltozástól, a migráción, a terrorizmuson át, a közösségi médiában terjedő álhíreken keresztül, a mesterséges intelligencia "elszabadulásáig", aminek a lehetséges következményeit ma még elképzelni sem nagyon tudjuk, az emberiség számos olyan problémával kerül szembe, amelyek elmagányosodáshoz, kilátástalansághoz, sokszor megbetegedésekhez vezetnek, mondta.
A helyzet Csepeli professzor szerint azonban nem reménytelen. Mindenki tehet azért, hogy a helyzet ne romoljon tovább, inkább javuljon. Szerinte, amit a polgárőrök tesznek, hogy szabadidejükben összefogva szűkebb tágabb környezetük biztonságáért dolgoznak, jó példa rá, hogy mindenkinek van módja és lehetősége közreműködni a pozitív változások elindításában.
Dr. Petőfi Attila rendőr vezérőrnagy, rendőrségi főtanácsos, a Készenléti Rendőrség Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztályának vezetője az ország bűnügyi-közbiztonsági helyzetéről szólva arra figyelmeztetett, hogy a bűnügyi statisztikák a már lezárt ügyek számát mutatják. És bár a kiskorú veszélyeztetése, az embercsempészet, az ember- és kábítószer-kereskedelem esetében a statisztika most csökkenést mutat, akik figyelemmel követik a híreket, tudják és biztosak lehetnek abban, hogy a helyzet jövőre megváltozik. Nagyon sok nyomozás zajlik ugyanis a felsorolt bűncselekményekben.
Petőfi Attila kiemelte a tömegesen előforduló internetes csalásokat. Azokban a csalók sokszor külföldről indítják támadásaikat a pénztárcáink ellen, majd többszöri átutalás után, például nyírségi kistelepülések szegénységben élő lakosai közül szervezik be aprópénzért azokat, akik a másoktól kicsalt pénzt felveszik és készpénzben átadják megbízóiknak.
A tábornok szerint az embercsempészet mellett az emberkereskedelem felfutásától is tart a rendőrség. Ne csak a lányok és fiúk szexuális kizsákmányolására gondoljanak ilyenkor, mondta. Sokan fogadnak fel rászorulókat, köztük külföldieket a betakarítási munkák idején, aztán elfelejtik őket kifizetni.
Petőfi Attila az ORFK és az OPSZ nemrég megújított együttműködési megállapodására utalva rámutatott, a polgárőrök nemcsak a közterületi járőrözéssel, hanem számos bűncselekménnyel összefüggésben jelzéssel, információk, bizonyítékok gyűjtésével is segíthetik a rendőrség bűnügyi munkáját.
Dr. Pankucsi Márta nyugalmazott egyetemi docens, az OPSZ TT tagja az emberek elmagányosodásával összefüggésben arról beszélt, ma már sokakban megkérdőjeleződik a lét értelme. Szerinte a tudománynak fontos feladata van abban, hogy egyfajta útjelzőként mutassa a jó irányt, a kivezető utat a jelenlegi kilátástalanságból. Persze a tudomány iránymutatása mellett a változáshoz, a jelenlegi helyzetünkből kivezető út megtalálásához szükség van olyan bizalomra épülő közösségekre is, mint amilyen a polgárőrség is.
Dr. Felkai László, a Belügyminisztérium Tudományos Tanácsának elnöke nevében dr. Sabjanics István, nyugalmazott rendőr dandártábornok, a BM TT ügyvezető alelnöke köszöntötte a konferenciát, hangsúlyozva, hogy a tudomány hete mottója, "Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában" tökéletesen kifejezi azt, amit a polgárőrség, és a polgárőrség mögött az évek során kialakult tudományos háttér képvisel.
E háttér részét alkotja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, mutatott rá Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke, az intézményben ugyanis két éve már választható tárgy a hallgatók számára a polgárőrséggel kapcsolatos ismeretek. Ez is biztosíthatja, hogy a jövőben még jobb lehet a rendőrség és a polgárőrség amúgy is kiváló kapcsolata.
Dr. Túrós András, az OPSZ elnöke zárszavában a polgárőrség folyamatos fejlődése és a tudomány szoros kapcsolatára mutatott rá. "Adottak az önkormányzatisággal rendelkező önálló egyesületek. Ott vannak még az ugyancsak önkormányzó önálló szövetségek. Végül ott az OPSZ, ami egy köztestület, kamarai jellegű jogállással. Elismerésre méltó teljesítmény volt ezt a rendszert így kialakítani a jogtudósainknak" – fogalmazott az elnök.
Szerinte a szervezeti kultúra fejlesztésében, a fejlődés lehetséges irányainak a meghatározásában, a polgárőrség stratégiájának kialakításában is fontos szerep hárul a Tudományos Tanácsra, a tudományra. Példaként említette, hogy az önkénteseket másképp kell vezetni, motiválni, feladatokat adni számukra és elvárásokat fogalmazni meg velük szemben, mint más csoportokkal. Úgy vélte, ebben is segíthetnek a téma tudósai, valamint abban is, hogy olyan pályázati kiírások történjenek, és olyan kutatások valósuljanak meg, amelynek eredményeit a gyakorlatban is hasznosíthatja a jövőben a polgárőrség.
Dr. Túrós András szerint azt is górcső alá kellene venni, hogy miközben folyton-folyvást a fiatalításról beszélünk, miért nem sikerült évek óta növelni az ifjú polgárőrök számát. Mi az oka, hogy "a vágyott tízezres számot évek óta nem tudjuk még csak megközelíteni sem"? Az ifjú polgárőrök száma 2000-2500 között megrekedt.
Az OPSZ elnöke emlékeztetett rá, a polgárőrség folyamatosan fejlődik, és időről időre döntéseket kell hozni: merre tovább. Maradunk a közterületi szolgálatnál, vagy válaszolunk az ajtón kopogtató új kihívásokra? Hangsúlyozta, hogy bár 2025 a gyermek-és ifjúságvédelem éve lesz a polgárőrségnél, de számos más kihívással is szembe kell nézni. Ahhoz azonban, hogy a polgárőrség újabb és újabb feladatokat vállaljon, tudni kell, hogy mit tehet egy polgárőr például az online csalásokkal szemben. A válaszok megtalálásában a tudománynak, a Tudományos Tanácsnak is fontos szerepe van – zárta hozzászólását, dr. Túrós András.
F. Gy. A.
Fotó: Posztós Csaba